Az infrafűtés az infravörös sugárzás (hősugárzás) kibocsátásával melegítő fűtőtestekkel történő fűtést jelent. Ez a gyakorlatban az elektromágneses hullámok infravörös tartományába tartozó hullámokat (hőhullámokat) kibocsátó elektromos hősugárzókat jelent. Az infravörös hősugárzás sajátos vonása, hogy a levegőt nem melegíti fel, csak a hősugárzást elnyelni képes embereket és tárgyakat.Az infrafűtés az infravörös sugárzás (hősugárzás) kibocsátásával melegítő fűtőtestekkel történő fűtést jelent. Ez a gyakorlatban az elektromágneses hullámok infravörös tartományába tartozó hullámokat (hőhullámokat) kibocsátó elektromos hősugárzókat jelent. Az infravörös hősugárzás sajátos vonása, hogy a levegőt nem melegíti fel, csak a hősugárzást elnyelni képes embereket és tárgyakat.

Müködési elv: A helyiségek fűtésére használt fűtőkészülékek a hőt a környezetüknek 2 módon adhatják át:

• konvekcióval (áramlásos hőleadással): a fűtőtesttel közvetlen érintkezésbe kerülő levegő felmelegítésével
• hősugárzással: a fűtőtest anyagából kisugározódó, távolba terjedő infravörös hullámhosszú sugárzással

A hagyományos, konvekciós fűtéssel (konvektorok, radiátorok) a levegőt melegítjük fel, majd ez a levegő keveredik a helyiségben a falakat, tárgyakat felmelegítve. A hősugárzással átadott hő e fűtőtesteknél minimális. Az infravörös hősugárzást kibocsátó fűtéseknél (infrafűtés) viszont a hősugárzás a levegőt nem, csak közvetlenül a tárgyakat, embereket melegíti fel. A tárgyakra (falak, bútorok, padló) és emberekre eső hősugárzás kb. 15%-a visszaverődik, a maradék 85%-ot elnyelik. Ezután az így felmelegedett tárgyak adják tovább a hőt a környezetnek, felmelegítve a levegőt is. Az infravörös hősugarak hatása hasonló a Nap sugarainak hatásához, amikor napsütéses téli napon a hideg levegő ellenére arcunkon érezzük a napsugarak melegét. E hasonló viselkedés nem véletlen: A napfény és az infravörös hősugárzás egyaránt elektromágneses sugárzás, csak annak más hullámhosszú tartománya.

Ha klímát alulméretezik, ( leggyakoribb hiba ) akkor általában a beruházási költség alacsonyabb lesz, ami a megrendelő számára csábító lehet, viszont pont akkor nem fog megfelelően működni amikor a legnagyobb szükség van rá és az élettartama is rövidebb lesz a folyamatos túlterhelés miatt. Ez esetben még egy klíma vagy nagyobbra csere a megoldás. Ezáltal a végén akár a többszörösébe is kerülhet az újratelepítés miatt. Erre még hozzájön a megrendelő idegeskedése, felesleges időtöltése, esetleges pereskedés ahelyett hogy a berendezést használná.

Ha a rendszert túlméretezik annak ugyancsak a megrendelő pénztárcája látja kárát, hiszen feleslegesen fizet ki több pénzt egy nagyobb berendezésért ami nincs kihasználva.

Fontos megjegyezni hogy a felvett villamos teljesítmény (W) valójában mindig jóval kevesebb a névleges fűtő-hűtő teljesítménynél. A valós villamos fogyasztást külön adják meg a klímákhoz: áramfelvétel (A) vagy teljesítmény felvétel (W) formában, míg méretezésnél hőszállítás alapján számolunk. Egy átlagos lakossági klímaberendezés kevesebbet fogyaszt, mint egy porszívó vagy egy hajszárító. Erről digitális háztartási fogyasztásmérővel is meggyőződhet, amellyel akár az éves összfogyasztást is végig tudja követni.

Az inverteres klímaberendezés egy olyan légkondicionáló típus, amely a kompresszor működését folyamatosan szabályozza a hűtési vagy fűtési igényeknek megfelelően. Az inverter technológia lényege, hogy a kompresszor nem állandóan maximális kapacitáson működik, hanem változtatja a fordulatszámát, így az energiafelhasználás hatékonyabb és a hőmérséklet szabályozása pontosabb.

Az inverteres klíma előnyei:

1. Energiahatékonyság: Az inverteres klímák általában kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos, fix fordulatszámú klímák. Mivel a kompresszor nem kapcsol be- és kikapcsol folyamatosan teljes kapacitással, hanem a szükségletekhez igazodva működik, kevesebb áramot használ.
2. Pontos hőmérséklet-szabályozás: Az inverteres rendszer finomabban és pontosabban tudja szabályozni a beltéri hőmérsékletet, így a kívánt hőfokot könnyebben és stabilabban tartja.
3. Gyorsabb hűtés és fűtés: Az inverteres klíma gyorsabban eléri a kívánt hőmérsékletet, mivel a kompresszor a kezdeti időszakban nagyobb teljesítménnyel működik, majd visszaáll egy fenntartási szintre.
4. Csendesebb működés: Az állandóan változó fordulatszám miatt az inverteres klímák általában halkabbak, mivel a kompresszor nem kapcsol be- és ki folyamatosan, hanem egyenletesebben működik.
5. Hosszabb élettartam: Az inverteres kompresszorok kevésbé hajlamosak a kopásra, mivel a folyamatos, de változó működés kevésbé terheli meg a rendszert, mint a folyamatos ki- és bekapcsolás.

Működési elv:

• Inverter technológia: Az inverter vezérli a kompresszor fordulatszámát egy frekvenciaváltó segítségével. Ez lehetővé teszi a kompresszor számára, hogy a szükséges teljesítmény alapján működjön, csökkentve a felesleges energiafogyasztást és növelve a hatékonyságot.
• Hűtés és fűtés: Az inverteres klímák általában képesek mind hűtési, mind fűtési üzemmódban működni, így egész évben használhatók a beltéri komfort biztosítására.

Összességében az inverteres klímaberendezések modern, energiatakarékos és kényelmes megoldást nyújtanak a lakások és irodák hűtésére és fűtésére.

Az, hogy egy klíma fűtésre optimalizált, azt jelenti, hogy a készüléket úgy tervezték és alakították ki, hogy hatékonyan és gazdaságosan biztosítson fűtést hidegebb időjárási körülmények között is. Az ilyen klímaberendezések rendelkezhetnek speciális funkciókkal és technológiákkal, amelyek különösen alkalmassá teszik őket fűtési célokra. Néhány jellemző, ami egy fűtésre optimalizált klímát megkülönböztethet:

1. Hatékony hőszivattyú technológia: Az ilyen klímák általában fejlettebb hőszivattyú technológiát alkalmaznak, amely hatékonyabban működik alacsonyabb külső hőmérsékleten is.
2. Inverter technológia: Az inverteres klímák képesek folyamatosan szabályozni a kompresszor sebességét, így hatékonyabban tudják fenntartani a kívánt hőmérsékletet és kevesebb energiát fogyasztanak.
3. Fagymentesítő funkció: Ezek a klímák rendelkezhetnek fagymentesítő funkcióval, amely megakadályozza, hogy a kültéri egység eljegesedjen, így biztosítva a folyamatos működést hideg időben is.
4. Magasabb SCOP érték: A szezonális fűtési teljesítmény együttható (SCOP) azt mutatja meg, hogy a klíma mennyire hatékony a fűtési szezonban. A fűtésre optimalizált klímák általában magasabb SCOP értékkel rendelkeznek.
5. Speciális hűtőközeg: Néhány ilyen klímaberendezés speciális hűtőközeget használ, amely jobban teljesít alacsony hőmérsékleten.
6. További szigetelés és optimalizált hőcserélők: Az ilyen klímák esetében a hőcserélők és a szigetelés is optimalizált, hogy jobban tartsák a hőt és hatékonyabban működjenek hideg időben.

Összefoglalva, egy fűtésre optimalizált klíma jobban és gazdaságosabban képes biztosítani a fűtést hideg időjárási körülmények között, és általában hosszabb élettartamú és megbízhatóbb is, mint a hagyományos klímaberendezések.

A megfelelő teljesítményű klímaberendezés kiválasztása több tényezőtől függ, mint például a helyiség mérete, a hőszigetelés minősége, az ablakok mérete és elhelyezkedése, valamint a helyiségben található hőforrások (például elektronikai eszközök) száma. A teljesítményt általában BTU-ban (British Thermal Unit) vagy kW-ban (kilowatt) adják meg. Íme néhány lépés, amelyek segíthetnek meghatározni a szükséges teljesítményt:

1. Helyiség mérete

A helyiség alapterületének kiszámítása az első lépés. Ez egyszerűen a hosszúság és szélesség szorzatával történik.

2. Alapvető számítási módszer

Egy általános iránymutatás szerint minden négyzetméter területre körülbelül 100-150 BTU szükséges.

Például, egy 20 négyzetméteres szoba esetében: 20 m2×100 BTU=2000 BTU20m2×100BTU=2000BTU

3. Egyéb tényezők figyelembevétele:

• Hőszigetelés minősége: Rossz szigetelés esetén nagyobb teljesítményű klíma szükséges.
• Ablakok és azok elhelyezkedése: Nagy, déli fekvésű ablakok több hőt engednek be, ezért nagyobb teljesítményű klímára lehet szükség.
• Helyiségben lévő hőforrások: Sok elektronikai eszköz vagy világítótest esetén szintén nagyobb teljesítmény kellhet.
• Helyiség magassága: Magasabb helyiségek több levegőt tartalmaznak, így több energiát igényelhetnek.

A H tarifa egy kedvezményes áramdíjszabás, amelyet kifejezetten fűtési célú berendezések (például hőszivattyúk) üzemeltetésére alakítottak ki Magyarországon. Az igénylés folyamata általában a következő lépéseket foglalja magában:

1. Igényjogosultság Ellenőrzése

Először ellenőrizd, hogy jogosult vagy-e H tarifára. Az igénylés feltételei közé tartozik például az, hogy a H tarifás mérővel ellátott áramkör csak fűtési célú berendezéseket táplálhat.

2. Kapcsolatfelvétel az Áramszolgáltatóval

Vedd fel a kapcsolatot az áramszolgáltatóddal (pl. E.ON, MVM, NKM). Az áramszolgáltató weboldalán vagy ügyfélszolgálatán keresztül tájékozódhatsz a részletes igénylési folyamatról.

3. Igénylési Dokumentumok Beszerzése

Az áramszolgáltató általában különböző dokumentumokat kér az igényléshez, például:

• Kitöltött igénylési űrlap
• A fűtési berendezés típusát és műszaki adatait igazoló dokumentumok
• Telepítési terv és/vagy műszaki leírás
• Az ingatlan tulajdonjogát igazoló dokumentumok (pl. tulajdoni lap másolata)

4. Műszaki Feltételek Teljesítése

Biztosítanod kell, hogy a H tarifa igénybevételéhez szükséges műszaki feltételek teljesüljenek, például:

• Külön mérőóra telepítése, amely csak a fűtési berendezést táplálja.
• A fűtési rendszer megfelelő műszaki kialakítása.

5. Igénylés Benyújtása

A szükséges dokumentumok összegyűjtése után nyújtsd be az igénylést az áramszolgáltatónál. Az igénylés benyújtható személyesen, postai úton vagy online ügyfélszolgálaton keresztül, a szolgáltató elérhető lehetőségeitől függően.

6. Igénylés Elbírálása és Szerződéskötés

Az áramszolgáltató elbírálja az igénylést, és ha minden feltétel teljesül, megkötik veled a szerződést a H tarifás áramellátásra.

7. Mérőóra Telepítése

Az áramszolgáltató gondoskodik a H tarifás mérőóra telepítéséről és üzembe helyezéséről. Ez a folyamat magában foglalhatja a helyszíni szemlét és a mérőóra felszerelését.

8. H Tarifa Használata

A mérőóra telepítése és üzembe helyezése után kezdheted meg a H tarifás áram használatát a fűtési rendszered működtetéséhez.

A klímaszerelés több lépésből áll, amelyeket szakszerűen és pontosan kell elvégezni annak érdekében, hogy a klímaberendezés megfelelően működjön és hosszú élettartamú legyen. Az alábbiakban összefoglalom a klímaszerelés lépéseit:

A.) Tervezés és Előkészület

1. Helyszíni felmérés: A szerelő felméri a helyiséget, ahol a klímaberendezést telepíteni kell. Ekkor meghatározza a legjobb helyet a beltéri és kültéri egységek számára, figyelembe véve a légáramlást, a zajszintet és az esztétikai szempontokat.
2. Engedélyek beszerzése: Bizonyos helyeken szükség lehet engedélyekre a klímaberendezés telepítéséhez, különösen lakóközösségekben vagy társasházakban.
3. Eszközök és anyagok előkészítése: A szerelő összegyűjti a szükséges szerszámokat, anyagokat (csövek, kábelek, tartóelemek stb.) és a klímaberendezést.

B.) Beltéri egység felszerelése

1. Szerelési hely kijelölése: A beltéri egység pontos helyét kijelölik a falon. Fontos, hogy az egység megfelelő magasságban és központi helyen legyen elhelyezve a hatékony légáramlás érdekében.
2. Rögzítőkeret felszerelése: A beltéri egység tartókeretét a falhoz rögzítik, ügyelve arra, hogy vízszintes legyen.
3. Lyukfúrás a csövezéshez: Egy lyukat fúrnak a falon a csövek és kábelek számára, amely összeköti a beltéri egységet a kültéri egységgel. A lyukat enyhén lejtősre fúrják, hogy a kondenzvíz kifelé folyjon.

C.) Kültéri egység felszerelése

1. Hely kijelölése és előkészítése: A kültéri egység számára kijelölt helyet megtisztítják és előkészítik. A kültéri egységet szilárd alapra vagy tartókonzolra helyezik.
2. Rögzítés: A kültéri egységet biztonságosan rögzítik a tartókonzolhoz vagy az alaphoz, ügyelve arra, hogy megfelelő szellőzése legyen.

D.) Csövezés és kábelezés

1. Csövek és kábelek bekötése: Rézcsöveket és elektromos kábeleket vezetnek a beltéri és kültéri egység között. A rézcsövek biztosítják a hűtőközeg áramlását, míg a kábelek az áramellátást és a kommunikációt biztosítják.
2. Vákuumozás: A csővezetékeket vákuumozzák, hogy eltávolítsák a levegőt és a nedvességet a rendszerből, amely biztosítja a hűtőközeg megfelelő működését.

E.) Elektromos csatlakozások

1. Elektromos csatlakozások bekötése: A beltéri és kültéri egységek elektromos csatlakozásait megfelelően bekötik, ügyelve a biztonságra és a helyes polaritásra.

F.) Hűtőközeg töltése

1. Hűtőközeg feltöltése: Amennyiben szükséges, a rendszert feltöltik hűtőközeggel. Ez a lépés csak akkor szükséges, ha a berendezés nem előre feltöltött hűtőközeggel érkezik.

G.) Beüzemelés és tesztelés

1. Rendszer ellenőrzése: A szerelő ellenőrzi az összes csatlakozást, biztosítva, hogy nincs szivárgás vagy laza kötés.
2. Beüzemelés: A klímaberendezést bekapcsolják és minden funkcióját (hűtés, fűtés, ventilátor stb.) ellenőrzik, hogy megfelelően működik-e.
3. Tesztelés: A rendszer teljesítményét tesztelik, ellenőrizve a hűtési és fűtési kapacitást, valamint a légáramlást és a zajszintet.

H.) Használati és karbantartási útmutatás

1. Felhasználói tájékoztatás: A szerelő részletesen elmagyarázza a tulajdonosnak a klímaberendezés használatát, beállításait és alapvető karbantartási lépéseit.

I.) Dokumentáció és garancia

1. Dokumentáció átadása: A szerelő átadja a telepítéshez kapcsolódó dokumentációt, garanciát és az esetleges engedélyeket.